Hűtőmester

ipari és kereskedelmi hűtés szakmai blog

Hutomester

Hogyan vásároljunk hűtőszekrényt? (1. rész)

5 Hozzászólás

No Frost, antibakteriális bevonat, „A” energiaosztály. Mire kell odafigyelni hűtő- és fagyasztószekrény vásárlásakor?

Hűtőkészülék (hűtőszekrény, fagyasztószekrény) vásárlásakor az áron kívül az egyik legfontosabb szempont a készülék mérete és kialakítása. A normál egyajtós hűtők a megszokott kivitelben kaphatók ma is, hasonlóan a felső, külön fagyasztós modellekhez, amiknek a fagyasztórésze külön ajtóval van ellátva.

Léteznek kétajtós modellek is, amiket side-by-side-nak, vagy amerikai hűtőnek neveznek. A gyártók ezen kívül különböző felszínekkel és különböző színekben, formákban dobják piacra hűtőgépmodelljeiket.

A fagyasztóknál kivitelük alapján megkülönböztetünk fagyasztószekrényt, illetve fagyasztóládát. Az előbbiek felülről nyithatók, nincs bennük fiók, általában egy egybefüggő teret tudunk kihasználni. Ezekben nagyobb mennyiséget tudunk tárolni, mint a fagyasztószekrényben, de kevésbé áttekinthető a tartalom. A fagyasztószekrények oldalról nyithatóak, ezekben a hasznos teret fiókok választják el egymástól. A különböző élelmiszertípusokat egymástól különválasztva tudjuk tárolni, így áttekinthetőbb a szekrény tartalma.

Kivitel

Kivitelük alapján megkülönböztetünk szóló hűtőszekrényeket, illetve kombinált hűtőszekrényeket. A szóló hűtőszekrények széles tárházából válogathatunk a piacon. Ezeknél a készülékeknél a gyártók elsősorban a hűtőtérre fektették a hangsúlyt. Természetesen egyes típusoknál találhatunk a hűtőtéren belül egy kis fagyasztórekeszt, ami általában 18 literes.

Hűtő- és fagyasztószekrényeknél a hasznos belső tér űrtartalmát literben szokták megadni, ez az egyik legfontosabb jellemzője az ilyen készülékeknek. Kiválasztáskor ügyeljünk arra, hogy mekkora a fagyasztórekesz és mekkora a hagyományos hűtőtér – van, aki a nagyobb fagyasztórekeszt igényli, van, akinek elég ebből a kisebb is. Általánosságban elmondható, hogy az egy- és kétszemélyes háztartásokban elegendő a 120-140 liter nettó térfogatú szekrényméretet, nagyobb létszámú háztartásokban személyenként további plusz 60 literrel érdemes számolni.
A szóló hűtőszekrények mérete változhat az 52 centiméteres magasságtól, egészen a 180 centiméterig, szélességük pedig 50 cm és 60 cm között mozog.

A kombinált hűtőszekrényeknél egymástól elkülönítve található a hűtő és a fagyasztó. Előfordulhat alul-, felülfagyasztós, vagy a side-by-side amerikai típusú változata. Csak a legutóbbinál lehetséges, hogy jégkockát, hidegvizet, vagy jégdarát adjon ki. (Ehhez fix vízcsatlakozás is szükséges.) A kombinált hűtőszekrények magassága 120 cm és a 200 cm, szélessége pedig 50 cm és 90 cm között mozog. Az ilyen berendezések előnye, hogy a fagyasztó nincs kitéve közvetlen hőhatásnak, ha kinyitjuk a hűtő ajtaját.

A ma forgalomban lévő hűtőszekrények többségének ajtónyitási iránya változtatható, úgy lettek kialakítva, hogy jobbról és balról egyaránt nyithatóak legyenek. Amennyiben a berendezésen nem fordítható meg az ajtó, jobb jó előre eldönteni, melyik irányba szeretnénk majd a konyhában az ajtót nyitni, nehogy otthon meglepetés érjen bennünket.

Mind hűtőszekrények, mind a fagyasztók estében, egyes készülékek frontjára bútorlap szerelhető – ezzel konyhánkat esztétikussá, harmonikussá varázsolhatjuk, igazodhatunk a többi bútor színéhez. Egyes készülékeket – amelyek magassága megegyezik a standard pultmagassággal (85 cm) –levehető fedőlappal látták el, így ezek becsúsztathatók a munkapult alá is.

Energiafogyasztás

Egy másik fontos szempont a készülék energiafogyasztása. Ez a dráguló energiaárak mellett egyáltalán nem elhanyagolandó szempont, de környezettudatossági megfontolásból is érdemes jobb energiaosztályú berendezést vásárolni. Minden nagyháztartási géphez tartozik egy adat, ami az energiafogyasztását mutatja. Ez az adat egy osztályozás, az „A+” energiaosztály használja a legkevesebb vizet és áramot, a „G” a legtöbbet. Így van ez a hűtőgépeknél is, az „A” osztályú készülékek fogyasztják a legkevesebb energiát.

A hűtőszekrény energiafogyasztása azért is különösen fontos, mert egy folyamatosan üzemelő berendezésről van szó. Az energiafogyasztást olyan tényezők befolyásolhatják, mint az ajtó nyitásának gyakorisága vagy a környezeti hőmérséklet. A hűtő elhelyezésnél ügyeljünk arra, hogy a készülékünk ne kerüljön közvetlen hőforrás (radiátor, tűzhely) közelébe, mert ez jelentősen megnöveli a fogyasztását.

Leolvasztás

Ha a hűtő nem rendelkezik automatikus leolvasztási funkcióval, akkor legtöbb esetben egy kijelző mutatja, mikor lenne időszerű a leolvasztás. Ha nincs kijelző, akkor ezt mi magunk döntjük el a felhalmozódott jég mennyiségéből. Ha automatikus a leolvasztás, akkor a berendezés önállóan, bizonyos időközönként olvasztja le önmagát. Ezt a No-Frost rendszer vezérli, ami egy folyamatos páraelszívás a fagyasztóban, ennek következményeképpen nem jön létre deresedés-jegesedés. Az ilyen készülékek hátránya, hogy ezeknél a gépeknél a hagyományos fagyasztókhoz képest magasabb a fogyasztás, illetve a zajszint.

A bejegyzés folytatásához kattints ide:
http://hutomester.hu/hogyan-vasaroljunk-hutoszekrenyt-2-resz/

Előző cikk

Bemutatjuk DKS95-3 BAG-IN-BOX bor adagoló hűtőt

Következő cikk

Hogyan vásároljunk hűtőszekrényt? (2. rész)

4 Hozzászolások

  1. Csak az energiafogyasztás fontosságát szem előtt tartva, ha ragaszkodunk az ősrégi 20 éves ,de még működő hűtőnkhöz egy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező új gép a régi energiafogyasztásának 25-35%-val elmegy egy 10 éves hűtőnél is ez az adat 47 %, tehát érdemes nem megvárni a hűtő “végét” mert az árát rövidesen behozza.

  2. Telenet

    Köszi Ferike, te okostojás

  3. Rákóczi Ferenc

    Ez a duma itt fent egy nagy parasztvakító kereskedelmi hazugság.
    A fogyasztást alapvetően a hűtő helyszini külső hőmérséklete, a hűtődoboz hőszigetelési tulajdonságok (burkolóanyagok vastagsága és minősége) és a kompresszor teljesítményfelvétele határozza meg. Ezt csak kis mértékben módosítja a kifinomultabb vezérléstechnika, ami általában hamar elromlik. Ráadásul az ujabb készülékekben bután alapú robbanásveszélyes hűtőközeg van, míg a régiekben a nem tűzveszélyes freon, ami nagyon fontos, mert minden hűtőből kijut valahogy a hűtőközeg előbb-utóbb. Az, hogy egy régi készülék hűtőközeget veszít az garantált, de az új is veszít még gyorsabban, mint a régi, mert az ujabbakban egyre hitványabb az anyagminőség. A régit is, az ujat is, ujra utána kell tölteni. Kis helyiségbe betelepíteni az új, tűzveszélyes hűtőt sokkal veszélyesebb, mint a régi freonosat. Ezért új hűtőnél nem árt hozzászámolni a lakásbiztosítás tűzkár felárat is, és megnézni, hogy a tűzkár biztosítás kiterjed-e az ingóságokra is! Ráadásul a biztosító csak töredék kárértékre fizet robbanás esetén. Ezért én azt ajánlom, hogy akinek régi tipusú freonos hűtője van, az őrizze meg a régi jó kincset amíg csak lehet! Ne dőljön be a fogyassz és dögölj meg fogyasztói – pocsékoló társadalom hazugságszlogennek! Ezek csak a pénzt karják kivasalni az vásárlóból. Nem érdekli őket a vásárló sorsa vagy a vásárló kára. Ugyan hány hűtőrobbansákor vállalja a gyártó a felrobbant lakás helyreállítását és az ingóságok kártérítését?
    Az új tűzveszélyes R600a hűtőközeges hűtőket csak a szabadban lenne szabad üzemeltetni. Ne hagyjuk magunkat átverni és ne vásároljunk új hűtőt hanem javíttasuk valóban jó szervízben a kincset érő régi beváltat!

  4. Telenet

    Namármost, tisztázzunk néhány félreértést. Az energia fogyasztási kategóriákat minősíted parasztvakításnak, vagy a No frost leolvasztó rendszert? Vagy pontosan melyik része a bejegyzésnek a parasztvakítás? Amit te leírsz, az a cikkben is ott van, kár megismételni (környezeti hőmérséklet, elhelyezés, stb.
    Az R600a valóban tűzveszélyes hűtőközeg, de a töltet mennyisége oly csekély, hogy nem fog felrobbanni. Ez hozzá nem értő félrevezető szöveg. Pl. egy 150 literes hűtőszekrény kb. 10-20 g (!!) R600a – t tartalmaz. A hatályos szabályok szerint a felállítási helyen az EN 378 norma szerint a készülék R600a hűtőközegének minden 8 grammjára 1 m3 szabad tér kell, hogy jusson, mert így a hűtőkör sérülése és gázszivárgás esetén sem képződhet túl nagy mennyiségű veszélyes gázelegy. Ez is bizonyítja a hozzá nem értésed. Inkább a Freon ugye, amely környezetkárosító hatását az utánunk következő generációk szenvedik el! Micsoda maradi gondolatok… (ja és hány hűtő robbant fel idáig? Ja hogy nem tudsz ilyenről? Pedig az izobutánt már közel 5 éve használja a hűtőipar, amely millió számra adja el a készülékeket.

Minden vélemény számít!

Hűtőmester

ipari és kereskedelmi hűtés szakmai blog