Hűtőberendezések üzembe helyezése II.

A hűtőközeg betöltése
A háztartásokban és irodákban használatos kisteljesítményű berendezésekkel általában nincs probléma, ezek – bizonyos telepítési távolságon belül – gyárilag hűtőközeggel feltöltve kerülnek szállításra. Ezeknél a berendezéseknél simán kinyitjuk az elzáró szelepeket – először a folyadék-, majd a szívószelepet -, és a berendezés máris indítható.

Ha a gyárilag előírtnál hosszabb kalorikus csőszakaszt kell kiépíteni, abban az esetben már nem elegendő a gyári töltet, mert a berendezés hűtőközeg-hiányos – gázhiányos – tüneteket fog produkálni. Ha gyári töltettel hagyjuk üzemeli a berendezést, akkor az alábbi veszélyeknek tesszük ki:
1. Nem lesz megfelelő hűtőteljesítmény a nagyon nagy túlhevítés miatt.
2. A kompresszor betétmotorjának nem lesz megfelelő a hűtése, túl fog melegedni.
3. A kompresszió véghőmérséklet túlságosan magas lesz, a hűtőközeg és az olaj bomlásnak fog indulni.

Jobb gyártmányok gépkönyvében fel van tüntetve, hogy ha az alapcsövezésnél hosszabb csőszakaszt kívánunk építeni, akkor az alapcsövezésen túl, folyóméterenként mondjuk 20 g hűtőközeget után kell tölteni – szívatni – a rendszerbe. Példa: a készülék alapcsövezhetősége 7 fm. Ha 10 méterre szeretnénk telepíteni a kültérit, akkor 3×20 = 60 g hűtőközeget bele kell tölteni a rendszerbe. Természetesen a távolságot a beltéri és a kültéri között nem lehet a végtelenségig növelni büntetlenül. A hűtőközegmennyiség pontos mérésére nagy figyelmet kell fordítani. Mindenképpen egy hiteles mérőeszközre, mondjuk digitális mérlegre vagy töltőhengerre van szükségünk, a hűtőközegtöltet pontos beállításának érdekében. Megjegyzem, az sem egészséges, ha kapillárcsöves berendezésünket jól túltöltjük – biztos, ami biztos alapon -, mert a túl kicsi túlhevítés miatt a kompresszor folyadékütést kaphat, és összetörik.
VRF-DVM rendszerek esetén komoly számításokat kell végezni.

Ugyebár, ebben az esetben is tartalmaz valamennyi hűtőközeget a kültéri egység, de ez általában nem elegendő. Ebben az esetben fel kell mérnünk a folyadékvezeték-hosszokat, és a gyár megadja hogy a 6 mm-es csőbe méterenként 10 g-ot, a 10 mm-es csőbe méterenként 15 g-ot stb. kell számolni. (Vigyázat, ez csak példa!) Össze kell adni az összes csőhosszhoz tartozó töltetet, majd ki kell vonni belőle a kültéri gyári töltetét, végül a különbséget bele kell tölteni – szívatni – a rendszerbe. A töltetmennyiséget dokumentálni kell.
Ipari, kereskedelmi hűtőberendezések esetén egyszerűbb az életünk, hiszen ezekbe a berendezésekbe általában bele van építve a folyadékvezetékbe egy ún. indikátoros nézőüveg, amin láthatjuk, hogy a folyadékáramlás folyamatos-e, vagy jelen van még gőzfázisú hűtőközeg is. Ebben az esetben is célszerű használni a mérleget, hiszen tudnunk kell – már csak a számlázás miatt is -, hogy mennyi volt a hűtőközeg-felhasználás.

Hogyan töltsük be a hűtőközeget? Óvatosan. Újabban ugye, jobbára csak a 400-as sorozatú hűtőközegekkel dolgozhatunk, melyek blendek. TÖLTENI CSAK FOLYADÉKALAKBAN SZABAD. Viszont, ha folyadékalakban a szívóoldalon durván töltjük a folyadékot, az folyadékütést okozhat. A komfortklímáknál nincs túl sok variáció. A szívó-sarokszelepen lévő szervizcsonkon keresztül tudunk tölteni. Természetesen csak hűtés üzemmódban, a berendezés üzeme közben, mert ekkor a szívóoldali nyomás alacsonyabb, mint a palackban uralkodó nyomás – hacsak nem a -15 °C-os autónkból hoztuk be a palackot. Ha ilyen eset áll elő, akkor a palackot fel kell melegíteni annyira, hogy meglegyen a megfelelő nyomáskülönbség a palack és a szívóoldal között. Ha végképp nem tudunk nyomáskülönbséget produkálni, zárjuk el a folyadékszelepet, minek hatására durván le fog csökkenni a szívónyomás, és be tudjuk tölteni a szükséges mennyiségű hűtőközeget. Figyelni kell rá, hogy ne maradjon zárva a folyadékszelep.

Az ipari, kereskedelmi berendezésekben általában van folyadékgyűjtő tartály. A levákuumolt tartályba gond nélkül tölthetjük a folyadékállapotú közeget, egészen a nyomáskiegyenlítődésig. Ez általában a teljes töltet 70-80%-a. A nyomáskiegyenlítődés után el kell zárni a folyadék-szervizszelepet, el kell indítani a berendezést, és a maradék közeget – az indikátoros nézőüveg telítődéséig – a szívóoldalon keresztül kell beszívatni. Az R-134a hűtőközeg nem blend, tehát lehetne gőzalakban is tölteni. Ezt a közeget háztartási hűtőkben, autóklímákban szoktuk használni, illetve újabban a csavarkompresszoros, több száz kilowattos folyadékhűtőkben.
Azzal együtt, hogy nem blend, mégsem szoktuk gőzalakban tölteni ezt a közeget sem. Az ok egyszerű. Gőzfázisú töltés esetén a palackban levő nyomás hamar lecsökkenhet a szívóoldali nyomás alá, és akkor leáll a közegáramlás. Végül, de nem utolsósorban, sokkal gyorsabb a folyadékfázisú töltés, még azzal együtt is, hogy figyelni kell, nehogy folyadékütést kapjon a kompresszor. Az 1. ábrán egy tipikus komfortberendezés töltését, illetve a hozzá szükséges eszközöket láthatjuk. Kétutas hűtőközegpalack, töltőmérleg, töltőcsövek, manométer-garnitúra, kézi elzárószelep, gyorscsatlakozó a Srader-szelephez.

A berendezés indítása, próbaüzem, üzemi mérések
A berendezéseket mindig csak úgy indítsuk el, hogy rá van szerelve a manométer-garnitúra, a lakatfogó, és kéznél van a digitális hőmérő. Split- és kisberendezések esetén csak a szívóoldali nyomást tudjuk mérni, ipari, kereskedelmi berendezések esetén a nyomóoldali nyomást, illetve olajszivattyús gépek esetén az olajnyomást is mérni, dokumentálni kell. Üzem közben a felvett áramot is mérni kell, lakatfogó segítségével, mert a mért áram igen sok segítséget nyújthat az esetleges hibák időbeni felismerése tekintetében.

A túl magas vagy a túl alacsony áramfelvétel gyanús lehet. Minden berendezésen megtalálható a készülék üzemi áramfelvétele, ha a mért értékek jelentősen eltérnek a készülék adattábláján találhatóktól, akkor célszerű felülvizsgálni a berendezést. Célszerű megmérni a konnektor feszültségszintjét is, mert már jártunk úgy, hogy az Egyesült Államokból hazatelepült megrendelőnk egyik-másik konnektorában 110 V-os feszültséget mértünk, tekintve, hogy egy csomó háztartási gépet hazahozott az Államokból, melyek természetesen 110 V-tal működtek. Végül a berendezésbe belépő és az abból kilépő levegő, illetve folyadék hőmérsékletét is mérni kell, mert igen sok információt hordoznak magukban.

A hűtőközeg lefejtése
A hűtőközeg-lefejtéssel sajnos az iskolában is és a zöldkártyás tanfolyamokon is elég keveset szoktunk foglalkozni, és azt is túlmisztifikálva a tárgyat. Megpróbálom közérthetően és ábrák segítségével emészthetően elmagyarázni, bemutatni a folyamatot – általában szokott sikerülni.
Két esetet különböztetünk meg, az egyik, mikor működik a kompresszor, így saját magával vissza tudjuk szívatni a hűtőközeget a kültéribe, illetve a folyadékgyűjtő tartályba, a második esetben, például meghibásodott kompresszor, illetve a rendszer teljes leürítése esetén, mikor segédeszközt, hűtőközeg-lefejtő berendezést kell alkalmaznunk.
Az első esetben elzárjuk a kültéri egység folyadékszelepét, ipari-kereskedelmi berendezések esetén a folyadékgyűjtő tartály szelepét, és a nyomások ellenőrzése mellett addig járatjuk a kompresszort, míg a szívóoldali nyomás el nem éri a légköri nyomást, majd elzárjuk a szívószelepet és leállítjuk a kompresszort. Ezután már nyugodtan bonthatjuk a kültéri és a beltéri, illetve az aggregát és az elpárologtató közötti csöveket.
Lefejtő készülék alkalmazása esetén háromféle lehetőség van a hűtőközeg lefejtésére.
1. Gőzfázisú lefejtés. 28 kg/óra.* Kisteljesítményű, kis töltetmennyiségű berendezéseken alkalmazzuk, például split-klíma – nincs is lehetőség folyadékfázisú lefejtésre.
2. Folyadékfázisú lefejtés. 59 kg/óra.* Közepes teljesítményű, nem nagy töltetmennyiségű berendezéseknél használjuk, melyek rendelkeznek folyadékcsatlakozással is.
3. Push-Pull módszer. 265 kg/óra.* Nagy töltetmennyiségű berendezések lefejtésére alkalmas, a lefejtendő készüléknek és a tárolópalacknak is rendelkeznie kell mind folyadék-, mind gőzcsatlakozással.
(*Az adatok a Refco Plus 8 lefejtő készülékre vonatkoznak.)

A hűtőközeg-lefejtő készülék használata.
A leírás az előbb említett lefejtő készülékre vonatkozik, amely talán a legelterjedtebb, és a legtöbb szakáruházban elérhető.
– A lefejtő készülék használata előtt minden esetben végezze el az öntisztítást – self clearing -, mert nem tudhatja, hogy előzőleg milyen típusú hűtőközeggel dolgoztak.
– Zárja el a szívó „suction”elzáró szelepet.
– A választó kapcsolót állítsa öntisztítás „self clearing” állásba.
– Nyissa ki a nyomó „discharge” elzáró szelepet.
– Kapcsolja be a készüléket a főkapcsoló segítségével.
– Járassa a készüléket kb. 2 percen keresztül.
– Zárja el a nyomó „discharge” elzáró szelepet.
– Kapcsolja ki a készüléket a főkapcsoló segítségével.
A készülék szívóoldalán vákuum lesz, a nyomóoldalon légköri nyomás. Javasolt kézi elzáró szelepek alkalmazása. Állítsa össze a kapcsolást, a választó kapcsolót állítsa lefejtés – „recover” állásba. Az összes szelep, beleértve a kézi elzáró szelepeket, zárt állapotban legyen. – Nyissa ki a klímaberendezésre szerelt kézi elzáró szelepet.
– Nyissa ki kissé a lefejtő szívó „suction” oldali szelepét. Figyelem! A szelep nem hagyományos körbetekerhető szelep, kb.1/4 fordulatra teljesen kinyit.
– Nyissa ki a lefejtő nyomó „discharge” szelepét. Hagyományos körbetekerhető.
– Lazítsa meg egy pillanatra a palackra csatlakoztatott szerviztömlőt, hogy a tömlőben levő levegőt a hűtőközeg kitolja – ez néhány milligramm gőzállapotú közeg.
– Kapcsolja be és tarázza ki – nullázza – a digitális mérleget.
– Kapcsolja be a lefejtő készüléket a főkapcsoló segítségével.
– Ahogy a nyomó „discharge” manométer mutatója emelkedni kezd, nyissa ki a tároló palack elzáró szelepét, elindul a lefejtés.
– Folyamatosan ellenőrizze a manométereket. A nyomóoldali nyomás nem lehet magasabb, mint a palackra jellemző maximális üzemi nyomás.
– Ha a nyomás emelkedne, kissé zárja a szívóoldali szelepet, hogy a készülék kevesebb közeget szállítson. Ekkor a nyomóoldali nyomásnak csökkennie kell.
– Figyelje a digitális mérleget, nehogy a tároló palackot túltöltse.
– Ha lehet, egy ventilátor segítségével hűtse a tároló palackot lefejtés közben.
– Ha elképzelhető, hogy a lefejtő folyadékállapotú közeget is szívhat, a szívószelep zárásával csökkentse a beszívott folyadék mennyiségét mindaddig, míg a folyadékütésre jellemző kalapáló hang meg nem szűnik.
– Ha a szívóoldali manométeren mutatott érték 1 bar-ra csökken, akkor a lefejtés alatt álló készülékben elfogyott a hűtőközeg.
– Zárja le az összes elzáró szelepet, először a szívószelepet, és állítsa le a lefejtőt.
– Ezzel a hűtőközeg lefejtése megtörtént.
Figyelem! A lefejtett készülékben vákuum van. A készülék csatlakozóit csak a vákuum nitrogénnel történt megtörése után szabad levenni, ellenkező esetben a készülék levegőt fog beszívni.

Gőzfázisú lefejtés
A lefejtendő berendezés szívóoldali szervizszelepére csatlakozunk a töltőcsővel, amire rá van szerelve egy kézi golyós elzáró szelep. A töltőcső másik végét egy folyadékszűrőre csatlakoztatjuk. A folyadékszűrő kilépő oldaláról csatlakozunk bele a lefejtő készülék szívóoldali csatlakozójába. Egy másik töltőcsővel rácsatlakozunk a lefejtő készülék nyomóoldali csatlakozójára. Ha szerelői regenerálást kívánunk végrehajtani a lefejtett hűtőközegen, akkor a nyomóoldalra szerelt töltőcső másik végére rászerelünk még egy folyadékszűrőt. A második folyadékszűrő kilépő oldalára rászerelünk még egy töltőcsövet, melynek a másik végére egy golyós kézi elzáró szelepet építünk. A golyós elzáró szelepet fogjuk a tároló palackra csatlakoztatni (2. ábra). A tároló palack alá beteszünk egy digitális mérleget, egyrészt azért, hogy ellenőrizni tudjuk a lefejtett hűtőközeg mennyiségét, másrészt azért, hogy megakadályozzuk a tároló palack túltöltését. A palackokon általában fel van tüntetve a palack önsúlya és az, hogy egy adott hűtőközegből hány kilogrammot képes a palack tárolni. Javaslom, hogy a tárolókapacitás 80%-ánál soha ne tegyünk több hűtőközeget a palackba. Egy 5 kg-os palack esetén ez 4 kg hűtőközeget jelent.

Folyadékfázisú lefejtés
Folyadékfázisú lefejtés esetén a kapcsolás ugyanaz lesz, mint az előzőkben, azzal a különbséggel, hogy a lefejtendő berendezésnek rendelkeznie kell folyadékcsatlakozóval. (A split-rendszerű berendezések és a háztartási gépek eleve kiesnek ebből a körből.) Miután a lefejtő készülékek általában dugattyús kompresszorral vannak szerelve, de legtöbbjükben van egy kis fűtött elpárologtató, ezért nem lehet nyakló nélkül ráengedni a lefejtő készülékre a folyadékállapotú hűtőközeget. A lefejtőn lévő szívóoldali elzáró szeleppel tudjuk szabályozni a lefejtőbe belépő folyadék mennyiségét. Soha ne engedjük, hogy a lefejtőből kalapáló hang – a folyadékütés jele – hallatsszon.

Push-Pull módszer
A lefejtendő berendezésnek és a tároló palacknak is rendelkeznie kell mind folyadék-, mind pedig gőzcsatlakozással (3. ábra).
Üres tároló palack használata esetén a palackot először alaposan le kell vákuumolni, részint hogy véletlenül se keveredhessenek a hűtőközegek egymással, részint a levákuumolt palackba a lefejtő használata nélkül is bele tudunk csalogatni nagy mennyiségű hűtőközeget. A lefejtendő készülék folyadékcsatlakozójára egy kézi golyós elzáró szelepen keresztül rácsatlakoztatjuk a töltőcsövünket. A töltőcső másik végére egy folyadékszűrőt csatlakoztatunk. Nagyban megkönnyíti a munkát, ha a szűrő után beépítünk egy indikátoros nézőüveget, melyen láthatjuk a folyadék áramlását. A szűrő, illetve a nézőüveg után egy töltőcsövön, majd kézi elzáró szelepen keresztül rácsatlakozunk a tároló palackra, amely természetesen egy digitális mérlegre van állítva. A kék színnel jelzett folyadékvezeték szakaszt, köszönhetően a beépített kézi elzáró szelepeknek, jól le tudjuk vákuumolni. Majd felnyitjuk a lefejtendő készüléken lévő folyadékszelepet és a tároló tartály folyadékszelepét. A tároló tartályban vákuum, a lefejtendő készülékben környezeti hőmérsékletnek megfelelő telítési nyomás uralkodik, a nyomáskülönbség hatására megindul a folyadékáramlás a kékkel jelzett folyadékvezetékben. Természetesen a gőzági szelepeknek ekkor zárva kell lenniük, ellenkező esetben azokon keresztül történik meg a nyomáskiegyenlítődés, ami nem kívánatos. A folyadékáramlás egészen a nyomáskiegyenlítődésig működni fog.

Nyomáskiegyenlítődés után nem lesz közegáramlás (4. ábra). Ahhoz, hogy újra beinduljon, a tároló palackban alacsonyabb, a lefejtendő rendszerben magasabb nyomást kell produkálnunk. Tehát a lefejtő készülék szívóoldalát összekötjük a tároló palack gőzcsatlakozójával, a nyomó oldalát pedig a lefejtendő készülék szívóoldali csatlakozójával, kézi elzáró szelepek és töltőcsövek segítségével. Elindítjuk a lefejtő készüléket, ami megszívja a tároló palack gőzterét, tehát alacsony nyomást produkál benne. Az elszívott gőzöket komprimálja és betolja a lefejtendő készülék gőzterébe, tehát magas nyomást produkál benne. A nyomásdifferencia hatására ismét elindul a folyadékállapotú hűtőközeg áramlása a lefejtendő készülékből a tároló tartály felé.

Ha elfogyott a lefejtendő rendszerből a folyadék, amit az indikátoros nézőüvegen keresztül tudunk ellenőrizni, elzárjuk a lefejtőre szerelt kézi elzárószelepeket, a lefejtő szívóoldalát átkötjük a lefejtendő készülék szívóoldalára, a lefejtő készülék nyomóoldalát rákötjük a tároló palack gőzcsatlakozójára, elzárjuk a tároló palack gőzszelepét, és az előzőkben leírt gőzfázisú lefejtésnek megfelelően elszívjuk az összes gőzt a lefejtendő készülékből és a kékkel jelzett folyadékvezetékből. Javaslom, hogy légköri nyomás alá szívassák le a készüléket – az olajból úgyis fog még felszabadulni gőzállapotú hűtőközeg – a minél kisebb környezetszennyezés érdekében, de a rendszer bontása előtt ne felejtsék el megtörni a rendszerben uralkodó vákuumot nitrogén segítségével 0,2-0,4 bar nyomásig.
Az 5. ábrán egy split-rendszerű készülék tipikus kapcsolása látható, abban az esetben, ha a hűtőközeget szerelői regenerálásnak szeretnénk alávetni, például R-22-vel üzemelő berendezés hosszú távú hűtőközegre történő átállításakor. Ebben az esetben a lefejtett, regenerált R-22 hűtőközeget még felhasználhatjuk másik rendszerben hűtőközeg utántöltésre.
Szükséges eszközök: kétutas hűtőközegpalack, digitális mérleg, manométergarnitúra, töltőcsövek, szűrők, kézi golyós elzáró szelepek, gyorscsatlakozó a Srader-szelepekhez.

Csizmazia Gábor
HKL-Online