Tisztelt olvasók! Az előző „hűtés okosan” írásunkat folytatva szeretnénk tovább segíteni hűtőrendszerük megtervezését. Az első részben a cukrászipari  termelő üzemek kisebb hűtőkamráinak kialakítását boncolgattuk. A mostani fejtegetésünk az éttermek, kisebb konyhák, vendéglátó egységek háttérhűtőit veszi górcső alá.  Remélem hasznos útravalót tudunk nyújtani a már meglévő berendezések felújításában és az újonnan tervezett berendezések kiválasztásában.

„Az elmúlt idők energia pazarló  berendezéseinek lecserélése mindenki számára égető problémát jelen.”  Ezen írásunkban még mindig elidőzünk a méretek optimalizálásán .


Talán a leggyakrabban használt hűtőberendezések a nagykonyhai háttérhűtők:
Komoly iparágak nőtték ki magukat az egyre növekvő szállodák, éttermek, hűtésigényének kiszolgálására. A felhasználónak ma már szinte kifürkészhetetlen útvesztőn kell átverekedni magát az optimális hűtőberendezések kiválasztásában. Mindenki számára ismert az a kép, amikor a konyharészen, vagy az előkészítő helyiségekben (netán közlekedő folyosókon) egymás hegyén – hátán hűtőszekrények és hűtőládák sorakoznak.

De beugorhat az a kép is, hogy egy komplett vendéglátó egység teljes hűtésigényét csak egy darab nagyobb teremhűtővel oldják meg. A mai nagyon szigorú élelmiszer higéniai előírásoknak, egyik megoldás sem felel meg maradéktalanul. Ma már a hangsúly a szakosított tároláson van. A sok kis hűtőszekrény sem lehet megfelelő megoldás. (gondoljunk csak bele: hűtőszekrények egyenként 500-600w elektromos teljesítménnyel működnek). A teremhűtők hátrányait már az előző írásomban kiveséztem, most nem térnék ki rá.

Fontos a megfelelő helykihasználás. Nem elhanyagolható szempont, hogy a mai előírások megengedik a megfelelően légmentesen záródó dobozokban tárolt alapanyagok, vagy félkész termékek azonos légtérben való hűtését. Javaslom, azért ezzel kapcsolatban kérjük ki minden esetben az élelmiszer higénikus, vagy konyhatechnológia tervező véleményét.  Megyénként is változhat szabályok betartásának követelményei.

Akkor vágjunk a közepébe! A kamrák mélysége ne legyen nagyobb annál a mélységnél, melyet kézzel kényelmesen elérünk. Ez külméretben 80-120cm. Ennél kisebb méret már nem használható ki megfelelően, ebben az esetben javaslom, használjunk hűtőszekrényt. Ha mélyebb a kamratestünk abban az esetben már be kell lépni, és csak úgy tudjuk használni. Itt is kialakítható sínrendszer hasonlóan a cukrászhűtőkhöz, de itt a GN edények méretéhez kell igazítani, vagy esetlegesen a vákuumdobozokhoz.

A magasság kialakításánál vegyük figyelembe, hogy 200cm felett már nem látjuk a terméket és vélhetően létrázni meg nem akarunk. Az ajtónyílás felett el kell férnie a hűtőgépészetnek. Megfelelő lehet a külső magasság esetén a 230-250cm.  Talán a legnagyobb fejtörést és problémát a szakosított tárolás okozhatja. Törekednünk kell az osztott terű hűtőkamrák kialakítására. Egy-egy ajtónyílás esetén a teret két részre lehet osztani.

Ha több ajtót helyezünk egymás mellé, tovább növelhetjük a szakosított hűtött terek számát, hasonlóan a már többször említett cukrászhűtőkhöz. Ha figyelembe veszünk egy optimális három ajtónyílású hűtőt, melynél az ajtónyílásokat két térré osztjuk, akkor egy optimális helykihasználású hat részre osztott hűtőkamrát kapunk. A hűtőkamra külmérete egészen kedvezően alakulhat, 300 x 100 x 230cm méreteivel.

De nem biztos, hogy szükségünk van az ennyire szakosított tárolásra. Használjunk az előzőekben leirt, hermetikusan záródó ANTSZ által is engedélyezett dobozokat, és sok fejfájástól megkíméljük magunkat. Még egy fejtöréstől szeretném megkímélni Önöket gondolat ébresztőként: 6db hűtőszekrény fogyasztása kb. 3000w, egy hat terű hűtőkamrának  maximum 2000w. Óránként 1000w takarékosság, de erről egy következő írásunkban.