Az egyre növekvő energiaárak miatt a takarékosságot célzó megoldások szerepe felértékelődött az utóbbi években. A költségek csökkentése a háztartások számára is meghatározó, igazán komoly problémává azonban a nagyobb felhasználók – cikkünk szempontjából természetesen az élelmiszerboltok – esetében vált.

Hatékony módszerekből nincs hiány, hiszen a világítástól a hűtőpult-fedésig számtalan új technológia jelent meg a piacon, amelyek segítségével jelentősen csökkenthetők a kiadások, ám még a bizonyítottan sikeres fejlesztések sem garantálják a kritikátlan elfogadást és alkalmazást.

Újra és újra felbukkannak az ismerős vádak, melyek a tényeket figyelmen kívül hagyják ugyan, de kellően hangosak és ijesztőek ahhoz, hogy sokan alapvető igazságként fogadják el azokat. Mind közül talán a takarékosságon túl a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítő hűtőfedés negatív hatásait taglaló „elemzések” a legérdekesebbek.

Mára már jó néhány kiskereskedelmi lánc felismerte a zárt hűtőbútorban rejlő lehetőségeket: az energiaköltségek drasztikus csökkentését, a széndioxid-kibocsátás mérséklését, a vásárlótér hőmérsékletének kedvező változását, és így tovább.

Sokan azonban még mindig a fedett hűtők árnyoldalaira koncentrálva igyekeznek minél több ellenérvet felsorakoztatni a minden tekintetben megtérülő beruházással szemben. A kötelezően megemlítendő hátrányok közül e helyütt, azt hiszem, elegendő egyet kiemelni: a vevők elriasztásának mítoszát.

E szerint, a befedett hűtőbútorból a vásárló nem veszi ki a terméket, a forgalom visszaesik, a befektetés többet visz, mint a remélt megtakarítás maximuma, tökéletes a bukás. Azon túl, hogy ez a vélemény a meglehetősen összetett problémának csupán egyetlen elemére koncentrál, és megfeledkezik a befedéssel járó számos olyan előnyről, amelyek nem mérhetők a vásárlók számának változásában, minden „tudományos” alapot nélkülöz.

Jellemzően ugyanis nem közvélemény kutatásokra, felmérésekre és statisztikákra hivatkozik, hanem egy sosem bizonyított elképzelésre, amely a vevőt önálló döntésre képtelen automataként határozza meg. Hiszen miközben a tudományos igénnyel elkészített elemzések nemhogy nem találták veszélyesnek a fedett hűtőbútorokat a vásárlók termékválasztására nézve, de azok kedvező hatásáról számoltak be, a hazai kereskedők egy része továbbra is csak az ajtók akadályozó funkciójára reagál. Figyelmen kívül hagyva többek között a fedett bútorok dizájnelem, illetve környezettudatos és a komfortérzetet növelő funkcióját.

Ha az esetenként – szakszerű beállítás, minőségi bútor, felelősségteljes üzemeltetés – 60%-os megtakarítás nem meggyőző, és a fedést ellenzők ragaszkodnak az igazukhoz, akkor érdemes előhozakodni a részben tapasztalatokon, részben tudományos kutatómunkán alapuló cáfolatokkal. Egy hazai nagyáruházlánc természetesnek találta, hogy a zöld technológiák bevezetésével – a költségei csökkentése mellett – minden lehetőséget megragadjon a környezet megóvására.

Eredményeik igen kedvezőek, a fedett hűtőkkel a teljes elektromos energiaköltség mintegy 8%-kal csökkent, ez esetenként, csupán az egyes hűtők fogyasztását tekintve, akár 60%-os megtakarítást is jelenthet. Ebből kiindulva igen rövid, másfél-két éves megtérülési idővel számolhatunk. És ami talán még ennél is fontosabb, a széndioxid-kibocsátás is mérsékelhető a hűtőajtók felszerelésével: egy 10 méteres álló hűtőt alapul véve, akár évi 14-15 tonnával.

A hűtőfedés kedvező hatásai azonban nem érnek véget a rendkívül látványos és hosszútávon reménykeltő számadatoknál, a zárt hűtők több olyan, a korábbiaknál nehezebben mérhető előnnyel járnak, amelyek komoly hatással lehetnek a vásárlásra. Ilyen a vásárlók komfortérzetét növelő kedvező hőmérséklet. Senki sem vásárol szívesen fagypont közeli környezetben, márpedig a nyitott bútorok között gyakran előfordul, hogy a kiáramló hideg télies körülményeket teremt.

Ez a dolgozók és a vevők egészségi állapotát is veszélyezteti és nem hagy elég időt a vásárlásra. Zárt bútorokkal mindez elkerülhető. Így a fedés, nem hogy nem riasztja el, de jóval tovább a hűtők közelében tartja a vásárlót. Több felmérést végeztek Nyugat-Európában a hűtőajtóknak a vásárlási szokásokra gyakorolt hatását vizsgálandó.

A legtöbb megkérdezett semmilyen kellemetlenséget nem tapasztalt az ajtókkal kapcsolatban, nem riadtak vissza a kinyitásától, jelentős részük pedig kifejezetten örömmel fogadta a változást. Mind elmondták, sokkal több időt tölthetnek válogatással, nézelődéssel, mint korábban, amikor a hűtők árasztották magukból a hideget.

Nem feledkezhetünk el az élelmiszerbiztonságról sem. A nyitott hűtőkkel nagyon nehéz biztosítani az áruk törvényileg szabályozott hőmérsékletét. Ez a tejtermékek esetében különösen nagy kihívás, de még a fagyasztott élelmiszereknél sem mehet biztosra a vásárló. Szakemberek számos alkalommal mértek +5 Celsius-foknál is magasabb maghőmérsékletet a nyitott mélyhűtőben tárolt áruk vizsgálatakor.

Ez a befedett bútorok esetében nem fordulhat elő. Mindent összevetve elmondható tehát, hogy az ajtók – a vásárlók megkérdezésével készült vizsgálat alapján – nem nehezítik a vásárlást, nem riasztják el a vevőt, nem okoznak forgalomcsökkenést, ellenben optimalizálják a vásárlótér hőmérsékletét, látványossá teszik a hűtőt, csökkentik a károsanyag-kibocsátást, garantálják a termékek minőségét, és jelentős megatakarítást tesznek lehetővé.

Hűtőépítő.hu