Megannyi kérdés merül fel bennünk a hétköznapok során az ételekkel kapcsolatban, amelyek esetében általában a családi szokásra hagyatkozunk. Szabad-e újrafagyasztani a már kiengedett ételt? A legtöbb ilyen kérdés megválaszolatlanul marad vagy nagyanyáink bölcsességére hagyatkozunk, akik azonban nem biztos, hogy mélyen jártasak az élelmiszerbiztonsági szempontból helyes eljárásokban. Ezért most a szakértőt kérdeztük meg, mikre célszerű odafigyelni a hétköznapokban.

Szabad-e újrafagyasztani a már felengedett ételeket?

Nem. A fagyasztási folyamat elsődleges célja, hogy a baktériumok szaporodását, élettevékenységét alacsony hőmérsékleten leállítsa. A fagyasztás egy tartósítási folyamat, amelyet célszerű az élet élettartamában minél hamarabb elindítani. Amint felolvasztásra kerül az élelmiszer, a baktériumok újra szaporodásnak indulnak és az étel romlásnak indul.

Ön hogy olvaszt fel otthon?

Szobahőmérsékleten pár óra alatt? Esetleg a mikró olvasztó funkcióját használja? A szakértőt kérdeztük arról, melyik a legbiztonságosabb eljárás.

Húsok esetében a szobahőmérsékleten történő olvasztás a lehető legveszélyesebb, mivel ilyenkor a hús külső olvadt része gyorsabban eléri a kritikus veszélyzónát a baktériumok számára, míg a belseje lényegesebben tovább fagyott marad. Célszerű inkább 0-5°C-os hűtőszekrényben már előző este elindítani az olvasztást, így megakadályozható a baktériumok elszaporodása. Ez különöseb a szárnyas húsok esetében fontos. Vészhelyzetben használhatjuk a mikró olvasztási funkcióját is, de ügyeljünk rá, hogy a kifolyó lé ne okozzon szennyezést és végig lefedve maradjon a hús.

Zöldségek esetében lényegesen könnyebb dolgunk van, mert akár fagyasztott állapotukban is rögtön feldolgozásra kerülhetnek!

Milyen hőmérsékleten kezdenek romlásnak indulni az élelmiszerek?

Az úgynevezett hőmérsékleti veszélyzóna 5°C és 63°C közé esik. E tartomány alatt és felett a legtöbb megbetegedést okozó baktérium szaporodása lelassul, illetve elpusztulnak. A legkritikusabb tartomány 30°C és 40°C között van, ilyenkor a leggyorsabb a káros mikroorganizmusok szaporodása, amelyek hasmenést vagy egyéb megbetegedést okozhatnak. A veszélyzóna elkerülése a gyors lehűtés. Ajánlott kisebb adagokban hűteni az ételt, így gyorsabban elérhető az optimális hőmérséklet és a visszahűtéssel/fagyasztással sem lesz probléma.

Használt-e már maghőmérőt?

Egy átlagos háztartásban is hasznos eszköz lehet a maghőmérő, mellyel az ételek belsejében lévő hőmérséklet mérhető meg. Találkozott-e már azzal a problémával, hogy grillezés vagy hússütés közben egy gusztusos vastag szelet húst ketté kellett vágnia, mert nem tudta eldönteni, hogy belül vajon megsült-e már? Ilyen esetben hasznos lehet egy maghőmérő alkalmazása, amellyel ellenőrizhető, hogy az étel legvastagabb pontján is végbement-e a legszükségesebb minimális hőkezelés.

De mégis mennyi az annyi?

A minimális legszükségesebb hőkezelés az étel legvastagabb pontjának 2 percen át tartó melegítése 72°C-on, minden további pontján 75°C-ot jelent. A két rész külön ellenőrzése rendkívül fontos, mert a belső és vastagabb részeken a melegítés és hűtés folyamata sokkal lassabban zajlanak le.

Az ellenőrzés után ügyeljünk a maghőmérő tisztántartására is, ezzel elkerülhetők a további nemkívánatos szennyeződések az ételbe történő juttatása.

 

A blog támogatója a 100%-ig magyar tulajdonban lévő, hűtőkamrák, hűtött terek, és hűtőkamraajtók gyártásával foglalkozó Hűtőépítő Kft.