Jégkrémekről mindent – előírásoktól a terméktesztig

A Szupermenta, azaz a Nébih terméktesztekért felelős oldala, 18 különböző jégkrémet tesztelt, amelyekből számos tanulság levonható. De mégis mennyit tudunk erről a mennyei hűsítő eledelről?

Ha már fagyi, akkor kezdjük az evéssel…

Mit gondol, mennyi jégkrémet fogyaszt egy átlagos magyar évente? Egy-két dobozzal vagy néhány tölcsérrel? A statisztikák azt mutatják, hogy igen jégkrémkedvelő nemzet vagyunk, ugyanis fejenként 5 liter jégkrém fogy évente hazánkban, írja a Szupermenta. Ez azonban még így is bőven elmarad az élmezőnybeli Új-Zélandtól és Amerikai Egyesült államokból, ahol a magyar átlag hat- és négyszere fogy.

Emlékszik még a régi szép időkre, amikor a választékba a csoki és vanília mellé néha beékelődött a puncs? Ma már annyi és olyan ízkombinációkban kaphatók jégkrémek, amelyeket el sem tudunk képzelni. Egy átlagos élelmiszerlánc a felmérések alapján legalább 40-féle jégkrémet értékesít, de vannak olyan üzletek, ahol ez a szám akár a 380-at is eléri. A kiszerelésekből is inkább a nagyobbat részesítjük előnyben, a legtöbb a dobozos jégkrémből fogy, azokból is a hagyományos csokoládé és vanília ízeket részesítjük előnyben.

Már évezredek óta rajongunk a jeges finomságokért

Az első fagylaltot több mint 5000 évvel ezelőtt Kínában készítették hóból, tejből és gyümölcsből. Amint beindultak az első kereskedelmi útvonalak, e jeges élvezet ötlete a Földközi-tenger partjára is eljutott. Számos történet számol be arról, hogy már Nagy Sándor is fagylaltot szolgáltatott fel katonáinkat, illetve az ókori görögök betegeknek gyógyítottak vele. Hazákba először Mátyás idején, felesége, Beatrix közvetítésével Olaszországból jutott el a fagylalt, akinek udvari cukrászmesterei előszeretettel készítették a hűtött édességet. A fagylalt és jégkrém népszerűsége világszerte azóta is töretlen. Az első jégkrémgyár Amerikában jött létre, ahol a fogyasztás azóta is növekvő tendenciát mutat.

Fagyi vagy jégkrém? Nem mindegy!

A fagylalt általában egy cukrászati technológiával, helyben készült vendéglátó-ipari termék, amely az előállítás helyszínén kerül fogyasztásra. Csak azok a termékek hívhatók fagylaltnak, amelyek speciális fagyasztással készülnek, legyen szó cukrászmester által készített hagyományos, kézműves vagy porfagylaltról. Az alkalmazott módszer többnyire hideg eljárás vagy pasztőrözés. Pont ezért, nem illik akármilyen jégkrémet „lefagyizni”.

A jégkrémet ezzel szemben többnyire ipari körülmények között készítik és csomagoltan, fagyasztott állapotában kerül értékesítésre. Az alkalmazott eljárás is lényegesen különbözik a fagylaltétól, mivel a jégkrémet homogénezéssel, hűtve habosítással, majd fagyasztással készítik. Ezt a jégkrém-fogalmat pontosan a Magyar Élelmiszerkönyv írja elő irányelveiben.

A jégkrémek között is megannyi fajtával és megnevezéssel találkozhatunk a tejjégkrémtől a szorbéig. Hasznos, ha tisztában vagyunk, melyik kifejezés, mit is jelent pontosan. A tejjégkrém és tejes jégkrém közötti elsődleges különbség a minimális zsírtartalom. Míg előbbi esetében a minimális zsírtartalomnak legalább az 5%-ot (m/m), az utóbbinak csak a 2,5%-ot kell elérnie. A gyümölcsjégkrém megnevezést csak olyan készítmények használhatják, amelyek gyümölcstartalma legalább 15%. A szorbé olyan gyümölcsjégkrém, amely hozzáadott zsiradék nélkül készül és gyümölcstartalma meghaladja a 25% (m/m). A tejes gyümölcsjégkrém minimális zsírtartalma 1,5%, minimális gyümölcstartalma 15%. A vizes jégkrém hozzáadott zsiradék és tejfehérje nélkül készül.

Extra jégkrém tipp: A jégkrémek esetében, ha jégdarabokkal találkozunk, akkor az annak a jele lehet, hogy a jégkrém egyszer már felolvadt és újrafagyasztásra került.

Bűnös élvezet vagy hűsítő felüdülés a nyárban?

Táplálkozási szempontból a jégkrém egy elég nehezen kategorizálható élelmiszer. Egy gombóc fagyi nehezen hasonlítható össze egy szelet dobostortával, de azért jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz. A dietetikust kérdeztük, mire kell a jégkrám fogyasztáskor ügyelni.

• Válasszuk inkább a kisebb kiszereléseket!
  A nagykiszerelésű dobozos jégkrém megvásárlása gazdaságosabb döntés lehet, de súlyos centimétereket spórolhatunk meg a derekunkról, ha inkább a pálcikás vagy kisebb adagokra bontott kiszerelést választjuk. A mélyhűtőből ránk kacsintgató dobozos jégkrém arra késztet minket, hogy minél gyakrabban fogyasszunk belőle és az adagok is jóval nehezebben ellenőrizhetől. Kivel ne fordult volna már elő, hogy egyenesen a dobozból kanalazta volna a hűsítő csodát?
• Csak óvatosan a krémességgel!
  A jégkrém alapját a tejzsír és tejfehérje adják. A tejzsír egy könnyen emészthető és jól felszívódó zsiradék, energiatartalma azonban megegyezik az összes többi zsiradékkal. Általában minél krémesebb egy jégkrém, annál magasabb a zsír- és energiatartalma, ezért javasolt mértékkel fogyasztani.
• Ügyeljünk a cukorbevitelre!
  Sajnos a mennyei jégkrémek édességét is a legtöbb esetben cukor hozzáadásával érik el, aminek a bevitelére ajánlott odafigyelni. Egy átlagos felnőttnél az ajánlott mennyiség kb. 40-50 gramm cukrot jelent. A dietetikus tippje szerint célszerű a tea, kávé és egyéb rágcsálnivalók esetén odafigyelni a bevitt cukor mennyiségére, így egy meleg nyári napon egy fagyi élvezete nem kell, hogy bűntudatot okozzon. Vásárláskor érdemes az ár mellett a jégkrémek összetételére is odafigyelni és azt a fajtát választani, amely kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz.

A nagy vaníliás jégkrém teszt

A Szupermenta közölte azt az átfogó tesztet, amelyben 18 különböző vaníliás jégkrémet vizsgált be a Nébih. Az eredmények igen megdöbbentőek lettek. A vizsgált 18 termékből 14-et értékesítettek „jégkrém” megjelöléssel és csak 2 db termék esetén használták a tejjégkrém és 1-1 termék esetén a tejes jégkrém és a tejszínes jégkrém megnevezéseket. A Nébih laboratóriumában a finomságokat számos tesztnek vetette alá, többek között: mikrobiológiai vizsgálatoknak, vizsgálták a zsírsavösszetételt, a zsír-, fehérje-, cukor-, szárazanyag- és szacharóztartalmat, a szteviol édesítőszer mennyiségét, a laktóz tartalmat, a tejfehérje mennyiségét, a gluténtartalmat és a termék jelölésének jogszabályi megfelelését.

A tesztről készült szemléletes videót itt tekintheti meg:

Jó hír, hogy a biztonsági vizsgálatoknak minden vizsgált termék megfelelt, egy esetben sem találtak salmonella vagy listeria monocytogenes jelenlétet. Néhány termék esetén adódtak gondok a megfelelő jelölések alkalmazásával. Az egyik ilyen esetben a csomagoláson „ZERO Szacharóz” szerepelt, mely nem szerepel az unió által előírt használható megjelölések között, ezért a csomagoláson nem tüntethető fel, mert ezzel cukormentességet sugall, a termék azonban fruktózt tartalmaz. A „diabetikus” termékkategória megszűnése után már nem használhatók olyan megjelölések sem, amelyek a terméket cukorbetegeknek ajánlják.* Az édesítőszerek használatát is komoly korlátozások érintik. Szteviol-glükozidok csak akkor használhatók, ha az adott termék energiatartalma legalább 30%-kal alacsonyabb a többi azonos termékkategóriában szereplő termékekénél. Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy kis mennyiségben a cukor ne legyen édesítőszer hozzáadásával helyettesíthető. Egy termék nem felelt meg ennek az uniós rendeletnek, amely esetében jogszerűtlenül használták fel az édesítőszert. A feltüntetett tápanyagtartalmak is többnyire megfeleltek a feltüntetett értékeknek, csupán egy termék esetében volt a határértéknél alacsonyabb a zsírtartalom, amelyet a gyártónak javítania kell.

Az ellenőrzés során a 18 jégkrémből 5 ellen indult hatósági eljárás, ebből 4 esetben csak figyelmeztették a gyártót, a fent említett édesítőszer jogszerűtlen használata miatt azonban kb. 300 000 Ft-os bírságot szabtak ki a vállalkozó számára.

*A 609/2013/EU rendelet szerint a diabetikus élelmiszerek nem esnek a „különleges“ élelmiszerek csoportjába, ezzel megszűnt a „diabetikus” megjelölés. A továbbiakban a cukorbetegeknek szánt élelmiszerek önkéntesen csökkentett szénhidráttartalmúként, alacsony cukortartalmúként vagy cukormentesként jelölhetők meg.

A leggyakoribb jelölési hibák

1. „Premium” felirat hibás használata
   Gyakran előfordul, hogy olyan termékek is prémium megjelölést kapnak, amelyek nem rendelkeznek magasabb tejszíntartalommal. A magasabb minőségre utaló megjelölés kizárólag olyan termékek esetében alkalmazható, ahol a termék ténylegesen magasabb minőséggel rendelkezik más, hasonló termékekhez képest. A jégkrémek esetében ez általában azt jelenti, hogy nem tartalmazhatnak növényi zsírt.
2. Édesítés pontos megjelölése
   Amennyiben a jégkrém édesítőszert és cukrot is tartalmaz, a helyes megjelölés a „cukorral és édesítőszerrel”, csupán a „vaníliás jégkrém” megnevezés nem kielégítő az uniós rendeletek alapján.
3. Összetevők pontos megadása
   Nemcsak a tejeredetű összes összetevő felsorolása kötelező, de ezek mennyiségének pontos feltüntetése is. A mennyiséget csak abban az esetben nem kell feltünteni, ha a pontos használandó mennyiséget egy másik uniós rendelet pontosan megszabja.
4. Szavatossági idő feltüntetése
   A minőségmegőrzési idő kétféleképpen adható meg. Pontos dátummal, melynek esetében a „minőségét megőrzi: nn/hh/éééé” feliratot kell a csomagoláson feltüntetni, vagy csak hh/éééé-vel, melynek esetében a „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig” feliratot kell használni.